Túlfeszültségvédő szerkezet
Néhány túlfeszültség -védelem rendelkezik vonalbeállító rendszerrel, amely kiszűri a&"vonalzajt &"; és csökkentse a jelenlegi ingadozásokat. Ennek az alapvető túlfeszültségvédőnek a felépítése nagyon egyszerű. A feszültség alatt álló vezeték a toroidális fojtótekercsen keresztül csatlakozik a tápegység aljzatához. A fojtótekercs csak egy mágneses anyagból készült gyűrű, körülötte dróttal-egy alapvető elektromágnes. A feszültség alatt lévő vezetékben áramló áram felfelé és lefelé történő ingadozása fel fogja tölteni az elektromágnest, ami elektromágneses energiát bocsát ki, ezáltal kiküszöbölve az áram kis ingadozásait. Ez&"; szabályozott &"; az áram stabilabb, és simábbá teheti a számítógép (vagy más elektronikus berendezés) áramellátását.
Túlfeszültség forrása:
Ha egy bizonyos eszköz elektromos töltést okoz a tápkábel egy bizonyos pontján, akkor túlfeszültség keletkezik. Ez a potenciális energia növekedéséhez vezet, ami növeli a fali konnektorból kiáramló áramot. Sok tényező okozhat áramszünetet.
A leggyakoribb forrás valószínűleg a villámlás, bár valójában ritkán okoz bajt. Amikor villámcsapás támad az elektromos vezeték közelében, akár a föld alá temették, akár egy épületbe helyezték, vagy egy oszlop mentén húzták ki, a villámerő több millió voltkal növelheti a feszültséget. Az általa hozott erőteljes túlfeszültség meghaladja szinte minden túlfeszültség -védelem tartományát. Zivatarokban soha nem számíthat túlfeszültség -védőre a számítógép védelmére. Védelmének legjobb módja a számítógép&tápellátásának megszakítása.
A túlfeszültség leggyakoribb forrásai a nagy teljesítményű elektromos berendezések, például liftek, légkondicionálók és hűtőszekrények. Ezek a nagy teljesítményű eszközök sok elektromos energiát igényelnek az olyan alkatrészek indításakor és leállításakor, mint például a kompresszorok és a motorok. Ez a kapcsolási művelet hirtelen és rövid távú áramigényt generál, ezáltal megzavarva az energiaellátó rendszer feszültség stabilitását. Bár ezek a túlfeszültségek sokkal kevésbé erősek, mint a villámok, azok elég erősek ahhoz, hogy azonnal vagy fokozatosan károsítsák a berendezés alkatrészeit, és gyakran előfordulnak a legtöbb épületenergia -rendszerben.
Egyéb túlfeszültségforrások közé tartozik a helytelen kábelezés, a tápegység berendezéseinek problémái és az elöregedett tápkábelek. A transzformátorok és a vezetékrendszerek, amelyek áramot továbbítanak a generátorból az otthoni vagy irodai környezetbe, nagyon összetettek, és sok hibapont és hiba lehet, amelyek az áram instabilitását okozhatják. A mai&energiaelosztó rendszerben elkerülhetetlen az áramütések előfordulása.
A túlfeszültség -védelem paramétereinek jelentése
A túlfeszültség-védelem a kisfeszültségű áramelosztó rendszer egyik összetevője, és sok érintett paraméter megegyezik a többi légkapcsolóval. Mindazonáltal minden típusú légkapcsolónak megvannak a saját paraméterei és mutatói, amelyek eltérnek a többi légkapcsolótól. Természetesen nem minden légkapcsoló ilyen. Csak néhány speciális funkciójú légkapcsoló tartalmaz sok különböző paramétert. Például kettős teljesítményű automatikus átviteli kapcsolók, túlfeszültségvédők és leválasztó kapcsolók stb.
Az alábbiakban a túlfeszültség -védelem különböző paramétereinek jelentését elemezzük;
1. Imax maximális kisülési áram: Ha egy 8/20μs hullámforma szabványos villámhullámot alkalmaznak a túlfeszültség -védőre egy ütésre, akkor a túlfeszültség maximális csúcsértéke, amelyet a védő képes elviselni.
2. Isn névleges kisülési áram: Ha 8/20μs hullámformájú szabványos villámhullámot alkalmaznak a túlfeszültség -védelemre 10 -szer, akkor a maximális impulzusáram csúcsérték, amelyet a védő képes elviselni.
3. Névleges feszültség Un: A védett rendszer névleges feszültsége megegyezik. Az információtechnológiai rendszerben ez a paraméter jelzi a választandó védőeszköz típusát, és jelzi a váltóáramú vagy egyenáramú feszültség effektív értékét.
4. Feszültségvédelmi szint Felfelé: a túlfeszültség -védelem maximális értéke a következő tesztekben: 1KV/μs meredekség átfutási feszültség; névleges kisülési áram maradék feszültsége.
5. Uc névleges feszültség: A feszültség maximális effektív értéke, amely hosszú ideig alkalmazható a túlfeszültségvédő kijelölt végére anélkül, hogy a védőburkolat jellegzetes változását okozná és a védőelemet aktiválná.
6. Adatátviteli sebesség Vs: jelzi, hogy hány bitet továbbítanak egy másodperc alatt, egység: bps; ez a referenciaérték az adatátviteli rendszerek túlfeszültségvédőinek megfelelő kiválasztásához. A túlfeszültség -védők adatátviteli sebessége a rendszer átviteli módjától függ.
7. Maximális hosszirányú kisülési áram: a maximális impulzusáram csúcsértékére vonatkozik, amelyet a túlfeszültségvédő képes elviselni, ha egy szabványos villámhullámot 8/20μs hullámformával egy alkalommal a talajra vetnek.
8. Szivárgási áram: a túlfeszültségvédőn keresztül áramló egyenáramra vonatkozik, 75 vagy 80 Un névleges feszültség alatt.
9. Maximális oldalsó kisülési áram: a túlfeszültség maximális csúcsértékére vonatkozik, amelyet a túlfeszültségvédő képes elviselni, ha 8/20μs hullámformájú szabványos villámhullámot alkalmaznak a vonal és a vonal között.
10. Csúcs kisülési áram: Két típus létezik: névleges kisülési áram Isn és maximális kisülési áram Imax.
11. Válaszidő tA: Főleg a túlfeszültség -védelemben lévő speciális védőelemek működési érzékenységét és lebomlási idejét tükrözi. A változás egy bizonyos időszakban a du/dt vagy di/dt meredekségétől függ.
12. Online impedancia: az Un névleges feszültség alatt a túlfeszültségvédőn keresztül áramló áramkör impedanciájának és induktivitásának összegére utal. Általában&"-nek nevezik; rendszerimpedancia &".
13. Visszatérési veszteség Ar: a fronthullámnak a védőberendezésen (visszaverődési ponton) visszaverődő hányadát jelzi, ami közvetlen mértéke annak, hogy a védőberendezés kompatibilis -e a rendszer impedanciájával.
14. Beillesztési veszteség Ae: A feszültség aránya a túlfeszültségvédő behelyezése előtt és után egy adott frekvencián.
